A mai nap után egy kicsit hitetlenkedve nézek magam elé. Na de haladjunk szép sorban, én most a történetet elég nagy kitérővel kezdem. 

Ugye még mindenki élénken emlékszik a '90-es évek elején kirobbanó sikereket aratott Bonanza Banzai-ra? A régi rajongók még biztos emlékeznek rá, hogy Kovács Ákos (igen, az az Ákos) egyik legnagyobb inspirációja Orwell nagy sikerű műve, az 1984 volt. Többek között egy albumot és egy dalt szenteltek az emlékének, de ha valaki belefülel bármelyik lemezükbe, az orwelli nyomasztó hangulat egy kicsit mindegyik dalban ott van.

Ma hallgattam az Elmondatott című lemezüket munka közben, és ezen található a 101-es szoba című dal. Én pedig a poén kedvéért egy A4-es lapra hatalmas számokkal kinyomtattam, hogy 101, és a szobám ajtajára kiragasztottam. Azon nem csodálkozom, hogy magyarázat nélkül nagyon keveseknek esik le azonnal a kapcsolat, azon viszont már nagyon is, hogy miután elmondtam, szinte kivétel nélkül mindenki azt mondta, hogy ő ezt a könyvet nem olvasta. Arra csak legyintettem, mikor nálam fiatalabbak mondták, mert tény, hogy nehéz és igen nyomasztó olvasmány, de egy magát olvasnivaló szempontjából mindenevőnek vallott embertől hallottam, na, az már megrázó volt.

Csak én gondolom erről a könyvről, hogy alapmű, vagy teljesen téves ösvényen járok ezzel a gondolattal?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.