Kolléganőmmel már egy ideje tervezzük, hogy átmegyek hozzá, és egy napot eltöltünk közösen holmi főzőcskézéssel, és ebéd utáni mélyfilozófiával (az egyszerűség kedvéért: magasan szárnyaló, de mélyen szántó gondolatok megosztásával). Nem mellesleg az eddig bejáratott Lomonoszov sugárút-Kijevi pályaudvar útvonal helyett most másfelé kellett mennem. Ja, és ezúttal villamos is szerepelt a közlekedési eszközök között.

A találka a villamos melletti piac bejáratánál volt, és ha már ott voltam, akkor bevitt az épületbe, mondván, hogy lássak némi ilyet is. Mit mondjak, megkapó látvány volt a halárusok között néhány akváriumban több száz rák kavargása. Aztán az árcédulák is megkapó látványok voltak. :) Rákból volt három-négy fajta, ezek árai 700 és 1000 rubel  között mozogtak. Aztán szétnéztünk a gyümölcsök között, az árusok szerint mindet Azerbajdzsánból hozták, de ezt sosem szabad elhinni. :)

Útközben kolléganőm bevallotta, hogy ő bizony önhatalmúlag módosított a terven, és inkább menjünk el a közelben lévő grúz étterembe. Hát (tudom, így nem kezdünk mondatot), ez sem volt ellenemre, mert bár én nem vagyok akkora gourmand, mint Leslie barátom, de a grúzok azért viszonylag közel vannak az arabokhoz, és az arab konyhát nagyon szeretem.

Meg is érkeztünk, egy csendes, barátságos hely, egyébként hatalmas forgalommal. Merthogy még olcsó is, legalábbis Moszkvához képest. Nekem nagyon tetszett, hogy a belső részeknél sok helyen fát használtak építésnél, mint például térelválasztók, tartóoszlopok.  Kolléganőm magára vállalta a rendelés ódiumát, és nagyon telibetalált. Ettünk hacsapurit, ebből mindjárt kétfélét is. Az egyik egy csónakformájú  sült tésztában volt (leginkább a pizzatésztához tudom hasonlítani), amiben volt sajt, majd ráütöttek egy nyers tojást, amit a forró sajttal össze kell keverni. Isteni íze volt. Aztán rendelt még hinkalit is, ami tésztában sült darált hús. Ezt nem lehet kulturáltan enni, ugyanis először ki kell szürcsölni belőle a levet, aztán kell megenni a többit.

Ez itt a hinkali (a képet nem én fotóztam)

Volt még az asztalon saslik, természetesen jóval nagyobb, mint otthon. :) Kétféle mártást is kaptunk hozzá. Az egyik a labio volt, ez bab és chilipaprika bájos keveréke volt, marta is a számat rendesen. A másiknak nem tudom a nevét, de egy diós szószban néhány húsdarab volt. A végén még orosz sört is kóstoltam, a Zsiguljovszkaját. Őszintén szólva, az otthoniak azért jobbak. Még a magyar sörök is.

Ma pedig elmentem vásárolni, majd hazafelé menet megtudtam, hogy itt, nem messze tőlem, az Indira Ghandi téren a 13. metróvonal egyik új állomását építik. Ha jól emlékszem, most október elején kezdték el, és állítólag mág 2014-ben kész is lesz teljesen, de 2015-re már egész biztos. Valószínűleg itt nem negyven évet ültek a terven.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.