Úgy néz ki, mégiscsak írok egyet karácsony és Szilveszter napja között is (nem, ne is kérjétek, hogy a karácsonyt nagy betűvel kezdjem, ellentmondana ugyanis a magyar helyesírás szabályainak). Ennek az az oka, hogy néhányan megfenyegettek, hogy jó lenne, ha nem lustulnék el, és ha már létrehoztam ezt a blogot, akkor tán írjak is bele. Ki vagyok én, hogy a nagyok akaratával vitázzam? :)

Már régóta tervezem, hogy a karácsonyi ebéd valami különleges lesz. Jelentem, sikerült. Életemben nem csináltam még tejszínes csirkemell filét, de döntésem értelmében ennek kellett lenni. Nagy sikerrel annyit csináltam, hogy még ma is ez volt az ebédem. A köret pedig kukoricás rizs volt. Uborkasaláta csak azért nem volt hozzá, mert nem találtam sehol ecetet. Egyébként épp most hallgatom Skype-on, hogy Leslie barátom mit evett, és rájöttem, hogy én puritán körülmények között költöttem el a sajátomat. :)

Tegnap este beszéltem kedves kolléganőmmel is, aki teljes aggodalomban van, hogy hogy bírom az orosz hideget, merthogy hívta a volt főnöke, hogy nagyon hideg van Moszkvában, mínusz 24 fok. Mondtam neki, hogy kint lehet, de én nem voltam az utcán szombat óta. Különben is, kinyitottam az ablakot és megnéztem, milyen idő van, és nem tűnt annyinak. Erre közölte, hogy lehet, hogy tulajdonképpen nem is éreztem a kinti mínuszt, mert a bentről kiáralmó levegő ezt elnyomta. Erről viszont eszembe jutott Fekete István Téli berek című könyve, mikoris Matula bácsi kiállt az ajtóba, és a következő párbeszéd zajlott le:

- Nem akarnak járni egyet? Egész enyhe odakinn az idő.

- Lehet, hogy Gergő bácsi épp azt a meleget érzi, ami kimegy.

- Ennél szebben sem mondták még nekem, hogy csukjam be az ajtót.

Egyébként csendesen telik az ünnep. A megfázáson nagyjából túl vagyok, köszönhetően a sok mézes teának, amit megittam (a pálinka csak az első napon kellett). Viszont a mézben egy kicsit csalódtam. Sikerült vennem szombaton egy üveggel, de annyira be volt cukrosodva, hogy ütvefúró kellett ahhoz, hogy kiszedjem az üvegből. Sebaj, legközelebb jobban figyelek. Beszélgettem Édesanyámmal, néhány baráttal, filmeket néztem. Ja, és megleptem magam néhány számítógépes játékkal. Vettem három játékot, és mivel karácsonyi akció volt, az egész kijött kétezer jó magyar forintnak megfelelő összegből. :) Ez csak azért nagy szó, mert az egyik játék 2011-ben jött ki, és a boltokban otthon még nem láttam 8 ezer forintnál olcsóbban. Hiába, vásárolni tudni kell. :)

Na, megyek is vissza filmet nézni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.